A Csontváry életút I-II.

A Káel Csaba-Fonyódi Tibor alkotópáros a Munkácsy Mihály életét bemutató A Munkácsy Mihály életút I-II. után Csontváry Kosztka Tivadarról készít dokumentumfilmet.

 Csontváry, a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakja százhatvan éve, 1853. július 5-én született Kisszebenben (ma Sabinov, Szlovákia). Előbb kereskedősegéd volt, majd 1875-ben gyógyszerészdiplomát szerzett, később jogot tanult, tisztviselő lett Pesten. 1879-ben egy betegsége után a Tátrába utazott lábadozni, közben az iglói gyógyszertárban dolgozott. 1880. október 13-án égi szózatot vélt hallani (valószínűleg skizofréniás hallucinációja volt) melyben a „felsőbb erők egyik képviselője” tudomására hozta: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője. Nagyobb Raffaelnél”.

Magányos cédrus

Csontváry kora egyetlen irányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai nőttek kozmikussá művészetében. Festészetét varázsos színvilág, mágikus-realista hangvétel és szuverén szimbólumteremtő erő jellemzi. „Életnagyságú tájképeinek” sorát a Selmecbánya látképe nyitja, melyet 1903-ban a Vihar a Nagy Hortobágyon követett. Jelentős művei a Fohászkodó Üdvözítő, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben. Belső lelki drámáit vetítette a természet jelenségeibe, azok panteisztikus megfogalmazását adta a Görög színház romjai Taorminánál, a Baalbek című képein, lírai, mesehangulatú festménye a Sétakocsizás Athénban újholdnál. A Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban pszichózissal átitatott mágikus panteizmusát fejezi ki. Fontos műve a hatalmas Mária kútja Názáretben, utolsó jelentős képe az 1909-ben született Tengerparti sétalovaglás.

 A magyar festészet egyik zsenije magányosan és szegényen halt meg 1919. július 20-án. Csak halála után lett igazán ismert, művészete végül nagy nemzetközi sikert aratott, Picasso például azt mondta képei láttán: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak”. Csontváry 127 ismert alkotásának nagy része Pécsett, néhány jelentős képe a Magyar Nemzeti Galériában látható, az utóbbi években műveiből Szegeden és Szentesen is rendeztek tárlatot. Árveréseken ritkán felbukkanó alkotásait rekordárakon ütik le, tavaly decemberben 240 millió forintért kelt el Traui tájkép naplemente idején című festménye. A korábbi magyar árverési rekordot is egy Csontváry-alkotás, a Szerelmesek találkozása (Randevú) tartotta, amelyért 2006-ban 230 millió forint adtak.

Önarckép