A háború művészete & Ármány éneke
A tervek szerint áprilisban újra megjelenik Fonyódi Tibor nagy sikert aratott Hadak útja sorozatának második és harmadik kötete. A TORDA-TRILÓGIA háttérvilágához tartozó regények – az Isten ostorai eredeti folytatásai – egy kötetben jelennek meg a Gold Book gondozásában.
A HÁBORÚ MŰVÉSZETE és az ÁRMÁNY ÉNEKE azokban a vészterhes időkben játszódik, amikor Atilla halála után összeomlott a Hun Birodalom, és keleten egy új, hódításra született nép csillaga emelkedett az égre: az avaroké.
Ötven évvel a sorsfordító események után titokzatos szkíta harcos érkezik a Kaukázustól északra található Kuma folyó partjára, a megállíthatatlanul terjeszkedő Keleti Avar Birodalom déli határvidékére. Az Íjásznak hívott férfi titkos küldetést teljesít. Feladata, hogy felkutasson és harcossá képezzen egy serdülő legényt, aki egy jóslat szerint a hunok örökségét tovább vivő szabir nép első horkája, és Atilla kardjának méltó örököse lesz.
Miután Levente és a szkíta Fokos-mester találkoznak, kezdetét veszi az embert próbára tevő kiképzés, és egészen addig zökkenőmentesen zajlik mígnem a leendő hadvezér belé nem szeret Csillavérbe, a déli avar tartományok rettegett tudunjának akaratos lányába. A helyzetet tovább bonyolítja egy görög kalandornő váratlan felbukkanása; Akté nem válogat az eszközökben, hogy megszerezze Atilla kincseit.
A tagadás ősi szellemét képviselő Ármány áskálódásának köszönhetően, Leventének számtalan nehézéggel kell megküzdenie miután visszatér ősei földjére. Először a nevelőapja, Zolta áll az újába, legjobb barátai sorra ellene fordulnak, még szerelmében Csillavérben is csalódnia kell. Levente egyedül attól a titokzatos „égi lovastól” kap segítséget, akiről még a táltosok is félve beszélnek; a sebezhetetlennek tűnő szellemharcos, mintha az ősi regösénekek világából érkezett volna. Mindeközben a lányát sirató Budaken tudun megerősíti a határ védelmét; kémeiknek köszönhetően az avarokat nem éri váratlanul, hogy a szabir nép sorsfordító harcra készül. Küszöbön áll a minden eddiginél véresebb háború…
Fonyódi Tibor a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, az időpont a Krisztus születése utáni VI. század, alig két emberöltővel Atilla halála után. A Torda-trilógia háttérvilágának tekinthető Fekete Horka-regényekben, a szerző a magyar mitológiából, meséinkből és a szakrális őshagyományból merítve teremt egy olyan „új mitológiát”, melynek igazi főszereplője az a fegyver, amit másfél ezer esztendeje Isten kardjaként említ a hagyomány.
