Munkácsy Mihály a magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. A mostoha körülmények között élő asztalosinasból ünnepelt és rendkívül sikeres festő lett, akinek műveiért Európa és Amerika gazdag műgyűjtői versenyeztek. Hatalmas vásznai olyan hatást keltenek, mintha egy csodásan fotografált, drámai tartalommal teli, színes és szélesvásznú film kimerevített képkockáit látnánk, portréi, mintha egy komoly tartalommal bíró dokumentumfilm képkockái lennének. Munkácsy a kor „nagy szociológusa” volt, az európai és magyar társadalom vidéki és városi közösségeinek kiváló ismerője. A MUNKÁCSY ÉLETÚT I-II. ebből az aspektusból, korabeli archív anyagok beidézésével és dramatizált jelenetek alkalmazásával tárja fel Munkácsy Mihály életének és alkotóművészetének fontosabb állomásait. Tervezett bemutató 2012 karácsonyán.

A Munkácsy dokumentumfilmhez kapcsolódó hír, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) szakmai döntőbizottsága meghozta a Nap szerelmese (Producer: Dér Tamás, rendező: Káel Csaba, forgatókönyvíró: Fonyódi Tibor) munkacímű Munkácsy-filmre vonatkozó döntését, és támogatásáról biztosította az alkotók forgatókönyv/filmterv-fejlesztési pályázatát.

Munkácsy Mihály: Honfoglalás

Fonyódi Tibor március eleje óta dolgozik a Fokos c. regényén, a Gold Book kiadó gondozásában megjelenő Torda-trilógia harmadik kötetén. A történet 946-955 között játszódik, a nyugati magyar „kalandozások” utolsó szakaszában és az augsburgi (Lech-mezei) csatával zárul. A Fokos az ősmagyar hadi taktika és stratégia regénye, melyben a Bulcsú horka vezette hadjáratok tényszerű leírása mellett hangsúlyos szerepet kap a Barantának (Böllönnek) hívott magyar harcművészet legelső részletes ábrázolása a magyar irodalomban. A regény címe nem a jellegzetes turáni fegyverre, hanem arra a titokzatos szervezetre utal, ami a Nagy Károly által elrabolt avar kincsek nyomait kutatja Európa-szerte. A regény – a kiadói tervek szerint – 2012 őszén jelenik meg.

Hektor Mülich(1415-1490): Az augsburgi csata. (könyvillusztráció, Staatsbibliothek Augsburg)

Delta Vision kiadó (Delta exkluzív-sorozat) négy kötetben, puha fedéllel, kb. 1800 oldalon!

A.D. 2294. A világot az új arisztokrácia irányítása alatt álló hatalmas pénzügyi és ipari konglomerátumok uralják Novus Ordo Seclorum néven. A XXIII. század végéhez közeledve számtalan összeesküvés-elmélet szól arról, hogy a láthatatlan hatalom zsoldjába szegődött tudományos elit megoldotta az időutazás problémáját, a technológiát egy Katedrálisnak hívott és a katolikus egyház mintájára épülő titokzatos szervezet birtokolja. A Katedrális létezését minden kormány tagadja, a média hallgat róla, akik túl sokat kérdeznek, vagy közel kerülnek az igazsághoz, nem élik túl a felismerés pillanatát.

Mark Wilson, a Los Angelesben élő újságíró nem hisz az időutazásban és a bukott angyalokban, de idővel arra kényszerítik a körülmények, hogy ugyanúgy változtasson az álláspontján, akárcsak Tess Gordon, aki illegális utcai harcosként él L.A. technokrata poklában, miközben az élete szakadatlan menekülés a világot kormányzó Seclorum egyik hatalmassága elől. Tess és Mark sorsa összefonódik a Katedrálissal, s így a világtörténelemmel, miután az időutazás monopóliumát birtokló szervezet arra kényszeríti őket, hogy visszatérjenek az ókori Rómába, a kegyetlenségéről ismert Nero császár korába, ahol az intervenciósoknak hívott elitkatonák oldalán kell harcba szállniuk a megtestesült természetfölötti hatalmak pokolbéli légiója ellen. Tess és Mark a kommandósokkal együtt Rómában döbbennek rá, hogy a harcuk tétje nem pusztán az emberiség jövője, hanem tulajdon lelkük sorsa az öröklétben, üdvösség vagy kárhozat.

Izgalom, szex, erőszak – és kultúra! – négy kötetben, kizárólag felnőtt olvasóknak. Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor) immáron klasszikusnak számító Katedrálisa a magyar scifi irodalom legnagyobb kultregénye, a műfaj kiemelkedő alkotása, ami legelső kiadása óta töretlen népszerűségnek örvend. A szerző mesteri módon bonyolítja a szálakat és mozgatja a szereplőit ebben az elképesztően szövevényes és izgalmas regényben; a sztori alighanem a legjobb, amit valaha írtak a misztikus-kalandos SF műfajában.

A KATEDRÁLIS első két kötete február végén, a harmadik és negyedik kötete áprilisban jelenik meg a Delta Vision kiadó gondozásában.

A Hacktion második szezonjából már tavaly decemberben leforgatott három epizódot a stáb, januárban pedig folytatta a munkát. A jelenleg is zajló forgatás végeredményét február 13-tól tekinthetik meg a nézők, ekkor kerül adásba az új évad első része - amelyet további tizenhárom követ majd. Az epizódokat a már megszokott időpontban, hétfőnként 21.10-es kezdettel sugározza az m1. A történet középpontjában továbbra is egy titkos szervezet, az Infrastruktúra-védelmi Osztag áll, amely – az internetes támadások kivédése érdekében - kiberbűnözőkre vadászik. A széria producere Kálomista Gábor, írója Fonyódi Tibor, és olyan színészek szerepelnek benne, mint Oroszlán Szonja, Hujber Ferenc, Szente Vajk, Dunai Tamás, Gubík Ági vagy Lukáts Andor. (az origo cikke alapján)

Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján magyar-francia koprodukcióban készült Utolsó rapszódia díszbemutatója 2011-12-27-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a filmet előző este 21.50-kor sugározza az m1.

Az időközben elkészült Sweet Sixteent, Sweet Sixteen, a hazudós címmel sugározta a Duna televízió 2011-12-17-én. A gyártó tervei szerint a filmet moziban is megnézhetjük 2012-ben.

Fonyódi Tibor jelenleg a jelenleg is futó Hacktion (hétfő, m1, 21.10) második évadának forgatókönyvein dolgozik – az eredeti elképzeléshez képest csak 14 epizód készül – majd márciustól, a Torda-trilógia harmadik kötetét, a Fokos-t írja.

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK!

A monumentális regény a IX. század utolsó évtizedében kezdődik, mikor egy sebesült szarvas vérnyomát követő vadász, három titokzatos regössel találkozik, akik arra kérik, hogy hallgassa meg a történeteiket. A három elbeszélő, három egymást követő századot, nézőpontot és stílust jelent, de mondandójuk azonos; egy múltja elől menekülő onogur javas, a kagán koronájának elkészítésére elhivatottságot érző avar ötvös, és a tanítói ellen fellázadó és Nagy Károly szolgálatába szegődő magyar táltos elbeszélése nyomán minden képzeletet felülmúló összefüggésekre és titkokra derül fény a honfoglalást megelőző háromszáz év eltitkol, elhallgatott magyar történelméből.

A Torda-trilógia második kötetében, három különböző korban élt ember élettörténete elevenedik meg. A szerző olyan színes és eleven tablót fest Avar Birodalomról, a Merovingok és Karolingok koráról, és a IX. századi magyar történelemről, ami garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a misztikummal fűszerezett történelmi kalandregények kedvelőinek. Az előzményektől függetlenül is olvasható Naptól vagyok, Holdtól vagyok, méltó párja a nagy siket aratott Isten ostorainak. A trilógiát lezáró és a X. századi magyar „kalandozások” korában játszódó Fokos legkorábban 2012 őszén jelenik meg a Gold Book gondozásában.

A Torda-trilógia már a facebookon is elérhető: www.facebook.com/tordatrilogia

A kosztümös produkció költségvetése 150 millió forint körül mozog, a film Liszt Ferenc Bayreuth-ban töltött tíz utolsó napját dolgozza fel – nyilatkozta Gyöngyössy Bence az MTI-nek. Mint a rendező kifejtette, gyerekkorát végigkísérte Liszt zenéje, szülei gyakran hallgatták műveit.“Amikor találkoztam Fonyódi Tibor forgatókönyvével, rögtön megragadott a történetben rejlő különleges múzsa-mester kapcsolat misztikuma. Nem száraz életrajzi filmet készítünk, hanem az érzelmeken keresztül próbáljuk megragadni Liszt személyiségét” – emelte ki Gyöngyössy Bence. Hozzátette: a tíz nap történetébe beleszőtték a zeneszerző és utolsó tanítványa kapcsolatát is. A cselekmény három idősíkban játszódik, a szerelmi történetet a tanítvány meséli el 1911-ben – ez adja a kerettörténetet.

“A művész születésének századik évfordulóján egy budapesti színházban színre kerül egy Liszt utolsó napjairól szóló darab, a Tristan. Ennek próbáján jelenik meg egy középkorú hölgy, Nina Schliemann, aki mint szemtanú elmeséli, mi történt valójában Bayreuthban” – fejtette ki a rendező, aki szerint a valóságban is létező Lina Schmalhausen ihlette a karaktert. A tanítvány naplóját annak idején Alan Walker elismert Liszt-kutató tette közzé; a könyv magyar nyelven 2007-ben jelent meg a Park Kiadónál Liszt Ferenc utolsó napjai – Növendéke, Lina Schmalhausen kiadatlan naplója alapján címmel.

A filmben megelevenednek a budapesti Zeneakadémián töltött évek, valamint olyan történelmi figurák is feltűnnek, mint Richard Wagner és Erkel Ferenc. “Egy kosztümös, a 19. században játszódó filmnél nagyon fontos a látvány, régóta azon dolgozunk, hogy a kort hitelesen ábrázoljuk” – fogalmazott Gyöngyössy Bence. A forgatást Budapestre és környékére tervezik, a többi közt az Ybl-villában, a péceli Ráday-kastélyban vagy a Festetics-palotában. Jordán Tamás alakítja majd Liszt Ferencet.“Amikor olvastam a forgatókönyvet, rögtön megjelent előttem Jordán Tamás arca… Amellett, hogy Tamás korunk egyik legnagyobb színésze, kísérteties a fizikai hasonlóság a zeneszerzővel” – jegyezte meg a rendező. A film bemutatóját az év végére tervezik, először a Magyar Televízió fogja műsorra tűzni, a tervek szerint ezt követően kerül sor nemzetközi forgalmazásra. (a musicmagazin.hu alapján)

A fenti fotón Gyöngyössy Bence rendező látható, Sárközi-Nagy Ilona (Nina) és Söptei Andrea (Cosima) társaságában.

York könnyű kalandra számít, tekintve, hogy a szimurg csupán egy képzeletbeli lény. Az ardon szerzetesek ugyan hétezer éve rendeznek szimurg-vadászatot, de még soha, senkinek sem sikerült megpillantania, vagy elejtenie egyetlen efféle bestiát sem. Vadászok, kalandorok, kalózok erednek a mitikus állat nyomába, és igyekezetüket látva York mégiscsak úgy dönt, komolyan veszi a feladatot – úgy is jól szórakozhat. Tetteinek következtében persze hamarosan nagyon sokan megharagszanak rá,  igyekeznek kiiktatni a képből – amit York Ketchikan nem hagyhat válasz nélkül…

Anthony Sheenard 2007-ben Koppenhágában megkapta az Európai SF Társaság Best Author díját, hazai elismeréseit tekintve Zsoldos-díjainak száma 2011-ben már nagyobb, mint a harmadik prímszám:)