A szerző azokba a vészterhes időkbe kalauzolja az olvasót, amikor Attila halála után nem sokkal összeomlik a Hun Birodalom, keleten pedig új nagyhatalom csillaga emelkedik az égre, az avaroké. Ötven évvel a sorsfordító események után az Isten ostoraiból ismert Torda táltos jóslatának beteljesítőjeként, titokzatos szkíta harcos érkezik a Kaukázustól északra található Kuma folyóhoz, az agresszíven terjeszkedő Avar Birodalom déli határvidékére.

Förgeteg I-II.

A Gold Book kiadónál belátható időn belül folytatódik Fonyódi Tibor Torda-trilógiájának háttérvilágát képező Horka-sorozat kiadása. A 2013-ban megjelent A háború művészete/Ármány éneke közös kötet után idén ősszel a Horka és a Förgeteg következik. Mivel a regények terjedelme nem teszi lehetővé az egykötetes kiadást, a Horka-sorozat harmadik és negyedik kötete Förgeteg I. – A horka és Förgeteg II. – Az avarok alkonya címeken jelenik meg két kötetben. Borítótervek még nem készültek, mellékelt illusztráción a regények 2005-ös és 2006-os első kiadásai láthatók.

fonyodi

Fokos megjelenés

A Fawcett Production tájékoztatása szerint Fonyódi Tibor továbbra is csúszásban van a Torda-trilógia zárókötete, a Fokos leadásával; a szerzőt különféle nagyjátékfilmes és televíziós munkái hátráltatják az írásban. Mindazonáltal megállapodás született a szerző és a Gold Book között, hogy a sokak által várt regénynek 2015 tavaszán mindenképpen meg kell jelennie! A Fokossal egy időben a könyvesboltokba kerül az Isten ostorai harmadik magyar kiadása is. a Torda-trilógia háttérvilágát képező horka-sorozat további köteteinek megjelenésére (A horka, Förgeteg) 2016 előtt nem számíthatunk.

A Fokos a szerző utolsó olyan történelmi regénye, ami az ősmagyarság társadalmi és kulturális környezetében játszódik! Fonyódi Tibor 2015 tavaszán még közösen jegyez egy kötetet Cselenyák Imrével (Az utolsó jezsuita), melynek megjelenése után a történelmi regények írásától is elbúcsúzik bizonytalan időre.

10504861_10203668388424269_6187043125690386103_o

A regényről: a Fokos története 946-955 között játszódik a nyugati magyar hadjáratok utolsó szakaszában és az augsburgi (Lech-mezei) csatával zárul. A Fokos az ősmagyar hadi taktika és stratégia regénye, melyben a Bulcsú horka vezette hadjáratok tényszerű leírása mellett hangsúlyos szerepet kap a Barantának (Böllönnek) hívott „magyar harcművészet” legelső irodalmi ábrázolása. A regény címe nem a jellegzetes turáni fegyverre, hanem arra a titokzatos, először a Vérszerződés titkos záradékában említett szervezetre utal, ami a Nagy Károly által elrabolt avar kincsek nyomait kutatja Európában.

Naptól vagyok, holdtól vagyok

Förgeteg

Kalandor Kiadó, 2006

Az első horka életéről szóló regénysorozat önállóan is olvasható zárókötetében egy kaukázusi vulkán váratlan kitörése számtalan nép sorsát befolyásolja a Kaszpi- és Fekete-tenger közti térségben; hónapokon át tartó sötétség telepszik a világra, a kataklizma utóhatásaként bekövetkező éhínség számlálatlanul szedi az áldozatait. A magori horka ügyes politikát folytatva kihasználja a katasztrófa okozta zűrzavart, a tarjáni renegátok segítségével megtöri a kumamarótiak hatalmát, miközben gőzerővel készül az avarok ellen indítandó „honfoglaló” háborúra, hogy beteljesítse Torda táltos jóslatát: Attila nagykirály legendás kardja véres csatározások után kerül majd az északi mén nép vezetőinek birtokába; új, íjfeszítő, hódító nép emelkedik ki az ismeretlenség homályából, hogy az elkövetkező emberöltők alatt meghatározó tényezője legyen a korszak történelmének… Tovább »

A Horka

Kalandor Kiadó, 2006

Farkas fia Levente, a magori nép első horkája újabb kihívások elé néz. Miután a nyék törzs élén megszilárdította politikai és katonai hatalmát, a kumamaróti táltosokkal szövetkezve a testvértörzsek hódoltatására készül. Magoriföldön testvérháború készülődik… A koholt vádak alapján rabságba vetett Varsány megszökik Budaken börtönéből. A tudun csatalovasságának nagyhorese a mén titkosszolgálat ügynökeinek segítségével próbál egérutat nyerni; egyetlen reménye az életben maradásra, ha időben átjut az avar-magori határon. A hatalom mámorától megrészegült Levente és a túszként kezelt Csillavér között egyre feszültebb a viszony. Budaken lánya nagy veszélynek teszi ki magát, amikor a régi szeretőjénél, a hatalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Dérnél keres vigasztalást. A Jenő törzset legyőző horka a tarján ellen vezeti a töményt. Ez a háború semmiben sem hasonlít az előzőre, a szakrális hatalmat gyakorló kendét csak fondorlattal lehet behódolásra kényszeríteni… Tovább »

Ármány éneke

Kalandor Kiadó, 2003

Farkas fia Levente apja kiszabadítására indul. Döbbenten tapasztalja, hogy Farkas nincs fogságban, sőt a legnagyobb tiszteletnek örvend a kumamaróti táltosok részéről. Farkas nem véletlenül választotta a száműzetésnek ezt a különös módját; mindehhez erős köze van a fiú oldalán lógó Attila-kardhoz, amelynek senki sem ismeri biztosan az eredetét. Apa és fia útja újra elválik egymástól: Farkas a kangárokkal kötendő szövetségben reménykedik, és hosszú útra indul a Kubán vidékére, Levente pedig visszatér ősei földjére, hogy a magori népet felkészítse az avarok elleni háborúra. Tovább »

A háború művészete

Kalandor Kiadó, 2002

A szerző azokba a vészterhes időkbe kalauzolja az olvasót, amikor Attila halála után nem sokkal összeomlik a Hun Birodalom, keleten pedig új nagyhatalom csillaga emelkedik az égre, az avaroké. Ötven évvel a sorsfordító események után az Isten ostoraiból ismert Torda táltos jóslatának beteljesítőjeként, titokzatos szkíta harcos érkezik a Kaukázustól északra található Kuma folyóhoz, az agresszíven terjeszkedő Avar Birodalom déli határvidékére. Az Íjásznak hívott férfi feladata, hogy felkutasson, és harcossá képezzen egy serdülő legényt, név szerint Leventét, aki Torda jóslata szerint a hunok szellemiségét képviselő magori nép első horkája (hadura), és Attila legendáktól övezett kardjának méltó örököse lesz. Levente és a szkíta Fokos-mester találkoznak, kezdetét veszi az embert próbáló kiképzés. Tovább »

Isten ostorai

Kalandor Kiadó, 2002

Isten ostorai című regényében a szerző Torda táltos és védence, Attila, a hunok legnagyobb uralkodójának életét meséli el. A táltos hangján megszólalva elkalauzolja olvasóit a hun királyok Volga-parti udvarába, majd Erdélybe, ahol egy titokzatos táltosmester megkezdi a kis Torda felkészítését. A megszerzett képességek birtokában a tizenhét esztendős Torda napnyugatra utazik, és letelepszik a Pilisben, ott készül az akkor még gyermek Attila szolgálatára… Évekkel később Torda már Attila árnyékában élve szövi a történelem szálait; a történet középpontjában annak a legendás kardnak a sorsa áll, amit a világhódító hun király alakjához köt a hagyomány… Tovább »