Olja – avagy a szexipar igazi arca

Fonyódi Tibor Robert Yugovich Olja című bestsellerének filmadaptációján dolgozik. A producer az orosz-magyar-angol-osztrák koprodukcióban készülő, nagy Kincsem filmet is jegyző Losonczi Gábor.

 

10606378_10204128977738714_3789876427591189187_n

 

A film címadó hőse egy moldvai bányászcsaládból a helyi pap közreműködésével kerül a hollandiai szerb leánykereskedők hálójába. Olja létező személy, akinek izgalmas és egyben borzalmakkal teli „nemzetközi karrierjét” ugyanaz az amszterdami maffia szervezte, melynek a regény írója évekig maga is az egyik vezéralakja volt. Robert Yugovich nem csupán egy sokadik szórakoztató könyvet írt a luxusprostituáltakról és a pornóiparról. A szerző, aki jelenleg már ötödik könyvén dolgozik egy hazai fegyházban – érintettsége okán – vérfagyasztó hitelességgel írja le, mi vár azokra a szerencsétlen lányokra, akik a maffia kezébe kerülnek és egy hatalmas multinacionális bűnszövetkezet tehetetlen rabszolgáiként tengetik életüket, rendszerint a szabadulás legcsekélyebb reménye nélkül.

 

Pillangók – magyarországi bemutató

Butterflies

Kincsem

Gőzerővel – stílszerűen: egy versenyló sebességével – halad előre a megvalósulás útján minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje, a Kincsem. A film forgatókönyvét Bereményi Géza forgatókönyve és a rendelkezésre álló kordokumentumok felhasználásával Fonyódi Tibor írta, a dramaturg Szőcs Géza. Losonci Gábor vezető producer tájékoztatása szerint a Kincsem produkció továbbra sem vesz igénybe állami támogatást, orosz, német, angol, amerikai és osztrák koprodukcióban készül, a tervezet költségvetés meghaladja a 25 millió dollárt. A Magyarországon szokatlanul nagy költségvetést a film látványvilága mellett az angol/amerikai sztár-szereposztás indokolja, amellyel szélesebb (nemzetközi) nézőközönséget szeretnének megszólítani.

Kincsem

Kincsem, a csodakanca 1874. március 17-én született. A világhírű magyar ló 54 versenyen indult és mindet megnyerte, életében beutazta fél Európát. Elképesztő karrierje kétéves korában kezdődött, trénere az Angliából Gödre települt Robert Hesp volt. A versenyzést hatévesen hagyta abba, amikor kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Ezután tenyészkanca lett belőle, a tápiószentmártoni ménesben öt csikót hozott a világra. Kincsem 1887. március 17. hajnalán múlt ki. Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta megközelíteni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet.

Fonyódi Tibor új tévéfilmje: Janus

A Médiatanács 120 millió forintos gyártási támogatásban részesítette a Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján Janus munkacímmel készülő produkciót. A film forgatása 2014 augusztusában kezdődik, a sugárzás határideje december 31. (m1), producer Kabay Barna, rendező Gyöngyössy Bence; az írónak és a rendezőnek ez már a második közös munkája a Liszt Ferenc életének utolsó napjait feldolgozó és nagy közönségsikert aratott Utolsó rapszódia után.

 A Janus forgatókönyve igaz történet alapján készült, a történet a nyolcvanas években játszódik Erdélyben. A film egy temesvári család drámai sorsán keresztül mutatja be, hogy a totalitárius rendszer titkosszolgálatának „kétarcú ügynöke” miként teszi tönkre emberek életét, hogyan hatol be az otthonok négy fala közé, besúgói hogyan kontrollálják a magánélet legintimebb pillanatait és árulják el a legközelebbi társak legszemélyesebb érzelmeit, vágyait.

10152989_10202668326783353_861561575_n

Virrasztók

Fonyódi Tibor és Farkas Attila Márton (Martin Ethelwolf) 2014 tavaszától társszerzőként dolgoznak együtt. A Virrasztók c. regény alapjául Farkas Attila Márton azonos című drámája szolgál. A történet egyetlen éjszaka játszódik Rómában, 1600 február 16-án, mikor Roberto Bellarmino jezsuita kardinális (a vád képviselője) meglátogatja Giordano Brunót az inkvizíció börtönében. Bellarmino arra akarja rábeszélni a halálraítélt filozófust, hogy a legutolsó pillanatban vonja vissza „istenkáromló, eretnek tanait”, hogy megmenekülhessen a máglyahaláltól. Csakhogy Bruno egészen mást gondol a megváltásról, életről és halálról, mint az egyház, mint az emberek általában.

Farkas Attila Márton egyiptológus, publicista, főiskolai tanár, az ezoterikus tudományok szakértője, a nagyközönség számára ismertebb önálló kötetei: Az edény széttörése – bevezetés az iszonyológiába; Arrobori – a honi politikai közbeszéd természetrajza; Az alkímia eredete és misztériuma.

Giordano Bruno szobra a Campo de' Fiorin (Róma)

Giordano Bruno szobra a Campo de’ Fiorin (Róma)

A tervek szerint a regény 2014 őszén jelenik meg, miután Fonyódi Tibor befejezte (végre) a Torda trilógia zárókötete, a Fokos írását. A regénnyel párhuzamosan forgatókönyv is készül a meghökkentő és váratlan fordulatokkal tűzdelt történetből.

Pillangók

Bár a magyar közönség még egyszer sem láthatta N. Forgács Gábor új filmjét, a Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján készült Pillangókat, az orosz már kétszer is. A filmet a Magyar Filmhétvége keretében mutatták be ismét Moszkvában. A vetítésen az egyik főszereplő, Rudolf Péter is részt vett.

Pillangók

N. Forgács alkotását a júniusi orosz premier után most versenyen kívül vetítették a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon. A rendező a Pillangókkal, amelyben egy 9 éves kisfiú tengődik kilátástalanul alkoholista anyja mellett, a világ hasonló sorsú gyermekeire akarta felhívni a figyelmet.

Bár fogalma sincs, hogy mikor debütálhat a magyar vásznon, egyelőre bizakodó filmje jövőjével kapcsolatban. Úgy véli, a magyar közönség nem kíváncsi a hazai filmekre, ha mégis készül egy ilyen, annak pedig nehézkes a bemutatása, mert a forgalmazók mindig a hollywoodi kasszasikerek mögé rangsorolják.

A film bárhol és bármikor elkészülhetett volna, reagált egy, a Pillangókat nem mai alkotásként értelmező néző kérdésére a Laci figuráját alakító Rudolf Péter. Rudolf, aki főiskolásként már vendégeskedett Konsztantyin Sztanyiszlavszkij alapította Moszkvai Művész Színházban, három évtized után látogatott el újra az orosz fővárosba. A színész júniusban nem jutott el a Pillangók moszkvai világpremierjére, mert minden idejét lefoglalta a Kossuthkifli forgatása. (Olvasd el forgatási riportunkat.) Az orosz kultúra egyébként nagyon közel áll a szívéhez, el  sem tudná képzelni a világot az orosz irodalom, film- és színházművészet nélkül. A magyar filmről annyit mondott, hogy már annak örülni kell, ha ebben a nagy  „hollywoodi ellenszélben” egyáltalán születnek még ilyen alkotások, bár ez nem jelenti azt, hogy már azért körbe kell rajongani őket, mert egyáltalán elkészültek.

 A Pillangókban a börtönviselt László próbálja megvalósítani a focipálya építés lehetetlen küldetését, hogy az egyenlőre nem nagyon létező Tetőhatár FC végre elindulhasson a kispályás bajnokságon. Iránta lobban szerelemre az ötödik öngyilkossági kísérletén is túleső alkoholista anya, akit Kéry Kitti alakít. Fia, Márk eközben soha vissza nem térő lehetőséget kap az élettől, és egy kiégett roma hegedűstől. N. Forgács filmje igazi sírva-vigadós tragikomédia, melyből ismét kiderül, hogy az ember sorsáért kizárólag saját maga a felelős.

Baranyi András, a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Intézetének igazgatója hangsúlyozta, évek óta nem volt önálló, a mostani Magyar Filmhétvégéhez hasonló hazai filmes rendezvény Moszkvában. A 35 mm nevű orosz művészmoziban viszont ezúttal három, az elmúlt években készült alkotást is műsorra tűztek. A Pillangók mellett az orosz mozirajongók Deák Krisztina Aglaja és Bergendy Péter A vizsga című filmjeit is megnézhették. (a filmhu cikke alapján)

Rudolf Péter

Rudolf Péter (Laci) a Pillangókban

A Munkácsy életút I-II.

Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján két részes dokumentumfilm készült Munkácsy Mihály életéről. Munkácsy a magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. A mostoha körülmények között élő asztalosinasból ünnepelt és rendkívül sikeres festő lett, akinek műveiért Európa és Amerika gazdag műgyűjtői versenyeztek. Hatalmas vásznai olyan hatást keltenek, mintha egy csodásan fotografált, drámai tartalommal teli, színes és szélesvásznú film kimerevített képkockáit látnánk, portréi, mintha egy komoly tartalommal bíró dokumentumfilm képkockái lennének. Mindemellett Munkácsy a kor „nagy szociológusának” is tekinthető, az európai és magyar társadalom vidéki és városi közösségeinek kiváló ismerője. A MUNKÁCSY ÉLETÚT I-II. ebből az aspektusból, korabeli archív anyagok beidézésével és dramatizált jelenetek alkalmazásával tárja fel Munkácsy Mihály életének és alkotóművészetének fontosabb állomásait.

A két részes dokumentumfilmet az m1 sugározza augusztus 19-én és 20-án 15.45 órai kezdettel. Rendező: Káel Csaba, operatőr: Lajos Tamás, szakértő: Bakó Zsuzsanna, szerkesztő-riporter: Tálas Tünde, producer: Dér Tamás és Tőzsér Attila.

Munkácsy

Toldi

A Grant Film felkérésére Fonyódi Tibor elkezdte a Toldi forgatókönyve végleges változatának kialakítását.  A Toldi forgatókönyvének első két draftját Fonyódi Tibor írta 2004-ben. Az angol nyelvre átültetett forgatókönyvön John Crome dolgozott tovább. Jelenleg a kreatív szakasz utolsó fázisa zajlik; a tervek szerint még az idén kezdetét veszi a forgatás, a castingról még nincs információ. A Toldi rendezője: Káel Csaba. Tovább »

Pillangók

Géniusz

Brunner Péter rendőr (Stohl András) a főnöki tiltás ellenére nyomozni kezd apja halálának ügyében. Összefüggéseket fedez fel a bűncselekmény és egy hatvan évvel ezelőtt élt alkimista személye között. Tovább »