Álom hava bemutató

Bicskei Zoltán szerb-magyar koprodukcióban készült „Álom hava” c. két részes tévéfilmje bővített mozifilm változatának díszbemutatójára 2017 március 30-án 18.00 órai kezdettel kerül sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban (1088 Budapest, Rákóczi út. 21.)

1690 Álom havában (december) pár rongyos ember vánszorog a síkságon. A török dúlásban kiürült Bácska pusztaságán bujdosók érkeznek a romjaiban is monumentális Aracsi Pusztatemplom falai közé. A török fogságból szabadult három férfi rég vesztett otthonát és helyét keresné. Táltosokkal és szent királyaink szellemével találkozva sem sikerül „új boltozatot” emelni maguk fölé. Miből lesz új közösség a pusztulat után? Szereplők: Szilágyi Nándor, Kovács Frigyes, Tóth Anita, Barkó György, Horváth Csaba, Mercs János, Székely B. Miklós, Csendes László, Dánielfy Zsolt, Dr. Papp Lajos.

Szerb-magyar koprodukció, 112 perc TV. Gyártó: Arbos-Újvidék LÜMIERE Film-Budapest, producer: Csincsi Zoltán, Kriskó László, Sinisa Bokan, Hábermann Jenő, író és rendező: Bicskei Zoltán, dramaturg: Fonyódi Tibor

17547420_10210664441401221_648266810_o

Film Béres József életéről

Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján, Cseppek az életnek munkacímmel, 2017-ben kétrészes tévéfilm készül Béres József, a világhírű Béres Csepp megalkotójának életéről. Rendező: Gyöngyössy Bence, producer: Kabay Barna. Béres József életét hitelesen bemutató produkció alapjául Béres Klára „Cseppben az élet” c. riportkötete szolgál. A produkció megvalósulása esetén a Cseppek az életnek már a harmadik közös munkája lesz a Fonyódi-Gyöngyössy-Kabay alkotócsapatnak a Liszt Ferenc életének utolsó napjait feldolgozó Utolsó rapszódia, és a nagy sikert aratott „ügynökfilm”, a Janus után.

beres-jozsef

OLJA – a film

Két évvel az első beharangozó után Fonyódi Tibor dolgozni kezdett Robert Yugovich Olja című nemzetközi bestsellerének forgatókönyvén. A hazai és külföldi finanszírozású produkció nem vesz igénybe magyar állami támogatás.

olja

Részlet a regény ajánlójából: „A regény nem a bűnügyi tényfeltáró irodalom újabb darabja, nem csupán egy luxuskurva felemelkedésének története, a mocskos pénz és a sekélyes csillogás, a mozgalmas amszterdami éjszakai élet világának hiteles bemutatása: Yugovich Oljája egy segélykiáltás a nők védelmében, talán nem véletlen, hogy egyes méltatói szerint a nemzetközi kortárs irodalom egyik legerőteljesebb feminista alkotása, melyben az egész Európára kiterjedő hálózat átláthatatlan vadonja úgy tárul elénk, mint a társadalom szimbóluma. Olja karriertörténete a moldáviai Kisinyovtól a hollandiai Amszterdamig tart, mindeközben az orosz, a  svájci és a német helyszínek, nem pusztán a nemzetközi hálózat bemutatására szolgálnak, hanem a nőket elnyomó és rabszolgasorba süllyesztő modernkori, nyugati társadalom szimbólumai is, amit a hősnő karakterének sokszínűsége és dimenzionáltsága is bizonyít. A félholtra vert ismeretlen nő, a kedves pultoslány, a luxusprostituált és a kokainista, majd a férjéért kiálló hűséges feleség és a húgát menteni akaró nő mind-mind Olja, kinek karakterében megannyi nő történetét és érzelmei sűrítette egybe a szerző. Yugovich regényének szereplője tehát az elnyomott, megalázott és segélykiáltást hallató: NŐ! Az Olja nem habkönnyű olvasmány, sőt megbotránkoztató, helyenként sokkoló regény, egy valóságon alapuló és vérfagyasztóan hiteles látomás azokról a nőkről, akik a szabadulás legcsekélyebb reménye nélkül tengetik az életüket s mégis sokkal erősebbek, mint a rajtuk uralkodni próbáló férfiak. Yugovich világos üzenetet fogalmaz meg: egy nő megalázható, lelke és teste a sárba tiporható, de legyőzni nem lehet!”

Indul a Szabadság tér ’56

Szabadság tér ’56 – A kommunista terror aktái. A történelmi dokumentumsorozat szerda esténként, 45 percben látható a Dunán. Első adás: 2016. március 2.

2016-02-26_56adás

stúdiódíszlet

Madness – avagy a háború szelleme

madness

Friss hírekről tudunk beszámolni Fonyódi Tibor délszláv háborús filmje, a Madness kapcsán. A forgatókönyv fejlesztett és angolra fordított változata után körvonalazódni látszik egy angol-magyar-bosnyák koprodukció lehetősége. A bosnyák produkciós partnerrel már elkezdődött a gyakorlati együttműködés, februárban forog egy másik koprodukcióban gyártott film, ahol a magyar partner a Steiner Scenics Filmproductions, illetve megkezdődött a (külföldi) színészek előzetes válogatása a főbb karakterekhez. Fonyódi forgatókönyve igaz történet alapján készült Iwan Steiner eredeti filmnovellája és Giuliano Salvatore ötleteinek felhasználásával. A film két idősíkon játszódik: a kilencvenes évek derekán Boszniában és Magyarországon (Szegeden), a fiktív 2008-as szál a koszovói Kososvska Mitrovicában. A fejlesztés során a film koncepciója nem változott: a Madness továbbra is egy szigorúan +18-as, dokumentarista megoldásokat is alkalmazó, az erőszakot a maga nyers valóságában bemutató „filozofisztikus játékfilm” a háború őrületéről, az őrültekről, akik a háborúkat csinálják, és emberekről, akiket a háború őrültté tesz… valamint a körülöttünk láthatatlanul keringő, friss vérre éhes démonokról; koncepciója és képi világa alapján, mintha az „Apokalipszis most” és a „A Jákob lajtorjája” c. filmeket egyben látnánk. A történet megértését a természetfölötti képességekkel bíró narrátor segíti, hangja az egyetlen „emberi hang” a filmben; áldozatok és gyilkosaik “némák”, hangjukat csak a háttérben halljuk.

A mellékelt promóciós anyaghoz kiegészítésként: A fotón egy szerb gárdista fejberúg egy földön fekvő, vérző asszonyt (Ron Haviv felvétele Bijeljinában készült, 1992 tavaszán)

Szabadság tér ’56

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. A szovjet tankokkal eltaposott és vérbe fojtott magyar forradalom és szabadságharc eseményeit a Kádár-korszakban ellenforradalomnak minősítették a korabeli történészek és kommunista politikusok.

A közmédia – a Szabadság tér ’89 mintájára – közel egy éven át tartó műsorsorozattal tiszteleg az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt. A gyártás februárban indul, az első adás időpontja március 2. A produkció forgatókönyvírója: Fonyódi Tibor.

Szabadság tér ’56

Janus bemutató

Nagyváradon az egyházi rendszerváltásról szervezett konferencia keretében tartották szombat este a Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján készült Janus című magyar játékfilm ősbemutatóját.

Untitled

A film egy erdélyi ellenzéki család drámai történetén keresztül mutatja be, hogy a kommunista politikai rendőrség ügynöke – a “megtestesült Janus” – miként hatol be az otthon falai közé, hogyan manipulálja a magánélet bensőséges pillanatait, és árulja el a család tagjainak legszemélyesebb érzelmeit, vágyait és titkait. A film egyik idősíkja annak a házasságnak a történetét kíséri végig, mely a Securitate megbízásából köttetett egy orvos-ügynök és egy ellenzéki családba tartozó orvosnő között. A másik idősík azt a folyamatot mutatja be, amely során a házastársak közös ismerőse eljut a kételkedéstől a valóságról való meggyőződésig.

            A bemutató előtt Tőkés László európai parlamenti képviselő a balkáni háborúk során elaknásított mezőket említve jelentette ki: „Romániában 25 év alatt sem sikerült megtisztítani a terepet a Securitate aknáitól”. Úgy vélte, a film ezt az „aknamentesítést” szolgálhatja. Gyöngyössy Bence rendező elmondta, azért fontos számára a film, mert sok a törleszteni való a közelmúlt kapcsán. Úgy vélte, hogy azon emberek felé kell törleszteni, akik beleroppantak a politikai rendőrség üldözésébe, akik sérülten kerültek ki a csatákból. Megjegyezte, hogy a családja is érintett a történetben, hiszen édesapja megjárta az ÁVÓ börtöneit. Kabay Barna, a film producere azt hangsúlyozta, hogy csak a múlttal való őszinte szembenézést követheti a megbocsátás.

            A Janus főbb szerepeiben Marozsán Erika, Seress Zoltán, Jordán Tamás és Hatházi András látható. A 75 perces alkotás képeit Márton Balázs operatőr készítette. A mintegy 150 millió forintból készült filmet 80 százalékban támogatta a médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Programja keretében. A Janust a közeljövőben Budapesten, Esztergomban, Székesfehérváron és Vácott vetítik le. A film ősszel a Duna tévécsatornán is látható lesz. (filmtekercs.hu alapján)

képFonyódi Tibor Marozsán Erika és Seress Zoltán társaságában

ZRÍNYI – A FILM

Zrínyi 1Zrínyi és I. Szulejmán emlékműve Szigetváron

Az 1566-os szigetvári csata, Zrínyi Miklós és Szigetvár védőinek halála vitán felül a középkori európai történelem egyik leghősiesebb, legtragikusabb momentuma; ha történelmi (ókori) párhuzamokat keresünk a spártai 300 tragédiájához hasonló dráma, kiváló filmes alapanyag. Alkotók prekoncepciója szerint a film nem akarja felmondani Zrínyi Miklós életét és a teljes szigetvári ostromot, a nézőket – a megfelelő expozíció mellett – in medias res helyezi a végórájához közeledő konfliktusba, kizárólag a várbéli és az ostromló sereg táborában zajló történések utolsó huszonnégy órájára koncentrál. Fonyódi Tibor 2015 júniusától dolgozik a forgatókönyvön.

A történelmi háttér: I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres hadával ostrom alá veszi a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védelmez. Augusztus 9-étől szakadatlanul tart az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorul. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghal az idős szultán, de Sokollu Mehmed pasa parancsára halálát eltitkolják az oszmán sereg katonái elől. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel, katonái élén kitör a lángokban álló belső várból. Mindannyian tudták, hogy semmi esélyük a túlerővel szemben, de a megadást elképzelhetetlennek tartották. A rettenthetetlen Zrínyi grófot társaival együtt ölték meg Szigetvár kapujában. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik.

A produkcióval kapcsolatos hírekről folyamatosan beszámolunk.

Zrínyi 2Székely Bertalan Zrínyi kirohanása

 

Elkészült a Janus

 

Janus, a kétarcú isten

Janus, a kétarcú isten

 

A nyolcvanas évek derekán játszódó történet egy temesvári család drámai sorsán keresztül mutatja be, hogy a romániai totalitárius rendszer titkosszolgálata, a Securitate „kétarcú ügynöke”- maga a megtestesült Janus -, miként hatol be az otthonok négy fala közé, hogyan kontrollálja a magánélet legintimebb pillanatait, árulja el családtagjainak legszemélyesebb érzelmeit és vágyait. A Fonyódi Tibor forgatókönyvéből készült filmet megtörtént események ihlették. A magyarországi bemutató pontos időpontjáról még nincs információ, tavasszal várható valamelyik közszolgálati csatornán (m1 v. Duna). A Janus a Magyar Filmunió jóvoltából nemzetközi televíziós fesztiválokon is indul. Producer: Kabay Barna, rendező: Gyöngyössy Bence. Főszereplők: Marozsán Erika és Seres Zoltán.

  Marozsán Erika

Marozsán Erika

Olja – avagy a szexipar igazi arca

Fonyódi Tibor Robert Yugovich Olja című bestsellerének filmadaptációján dolgozik. A producer az orosz-magyar-angol-osztrák koprodukcióban készülő, nagy Kincsem filmet is jegyző Losonczi Gábor.

 

10606378_10204128977738714_3789876427591189187_n

 

A film címadó hőse egy moldvai bányászcsaládból a helyi pap közreműködésével kerül a hollandiai szerb leánykereskedők hálójába. Olja létező személy, akinek izgalmas és egyben borzalmakkal teli „nemzetközi karrierjét” ugyanaz az amszterdami maffia szervezte, melynek a regény írója évekig maga is az egyik vezéralakja volt. Robert Yugovich nem csupán egy sokadik szórakoztató könyvet írt a luxusprostituáltakról és a pornóiparról. A szerző, aki jelenleg már ötödik könyvén dolgozik egy hazai fegyházban – érintettsége okán – vérfagyasztó hitelességgel írja le, mi vár azokra a szerencsétlen lányokra, akik a maffia kezébe kerülnek és egy hatalmas multinacionális bűnszövetkezet tehetetlen rabszolgáiként tengetik életüket, rendszerint a szabadulás legcsekélyebb reménye nélkül.