Leforgott a Béres-film

Idén nyáron leforgott a Béres Csepp megalkotójának életéről készült négy részes televíziós sorozat „Cseppben az élet” címmel, rendező: Gyöngyössy Bence (Utolsó rapszódia, Janus). Jelenleg a produkció utómunkálatai zajlanak. A sugárzás időpontjáról később adunk tájékoztatást.

béres

Stábfotó (forrás: Facebook)

Tankréd és Clorinda

Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján televíziós játékfilm készül Torquato Tasso „A megszabadított Jeruzsálem” c. hőseposzának egyik legismertebb fejezetéből, Tankréd és Clorinda történetéből. Az újragondolt és korunkban játszódó, független finanszírozású filmalkotás producere Steiner Iwan (Madness), tervezett bemutató: 2019

Torquato Tasso 1581-ben megjelent műve „A megszabadított Jeruzsálem” (Gerusalemme liberata) a világirodalom klasszikus alkotásai közé tartozik, az európai eposzköltészet egyik remekműve, az olasz késő reneszánsz irodalom kiemelkedő alkotása. A hőseposz – noha témáját a történelmi múltból veszi, az első keresztes háború történetét beszéli el – hőseinek magánya, ellentmondásos lelkivilága, vívódása már a modern kor felé mutat. Tasso műve nagy hatással volt a világirodalomra s a magyar irodalomra is: Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének költői modellje volt, Arany János pedig „Zrínyi és Tasso” címmel írta meg akadémiai székfoglalóját, a magyar összehasonlító irodalomtudomány alapművét.

k

Jean-Louis Lagrenee: Tankréd és Clorinda (1761)

A mű 12. énekében elevenedik meg Tankréd és Clorinda párviadalának története. Tankréd lovag, az első keresztes háború nagyhírű vitéze valóban élt. A személyéhez kapcsolódód legendárium szerint beleszeretett egy szaracén leányba, Clorindába, aki férfiöltözetben maga is részt vett a harcokban. Clorinda szembekerül Tankréddal, aki nem ismeri fel. A két szerelmes elkeseredett párviadalban kel harcra egymással. Hiába fárad el a karjuk, bosszújuk és gőgjük további harcra sarkallja őket. Tankréd kérdezi ellenfele nevét, de Clorinda gúnyosan elutasítja kérdését. A lány valóban férfi módra harcol, de végül elesik a párbajban. Mire kiderül, hogy a lovag a kedvesét ölte meg, Clorinda már az utolsó perceit éli, és arra kéri Tankrédot, hogy keresztelje meg.

Őszi végjáték

22359267_10212330388288852_706058535_n

Fonyódi Tibor egész nyáron nem hallatott magáról, lévén az ötödik televíziós sorozatán dolgozott vezető íróként – további infó rövidesen –, ezért örömmel tudatja honlapjának és szakmai Facebook oldalának látogatóival, hogy novembertől Stefan Zweig világhírű Sakknovella című novellájának televíziós adaptációján dolgozik. Az eredeti mű 1942-ben jelent meg a szerző halálának évében. A történet egy New Yorkból Buenos Airesbe tartó óceánjáró fedélzetén játszódik, ahol Mirko Czentovic, korának ünnepelt sakkvilágbajnoka, elfogadja egy ismeretlen sakkozó kihívását. A bajnok ellenfele, a novellában csak Dr. B.-ként említett amatőr játékos a Gestapo börtönében,  a vallatóitól ellopott sakk-könyvből tanulta meg a játék stratégiáját; a sakkal védekezett az őrület ellen – végül is sakkba őrült bele! Az elbeszélés sajátságos feszültségét a főszereplők zseniális sakkpartijának izgalmas megjelenítése adja. De ez csak részben igaz. Zweig a novellájában a náci hatalom erőszakszervezetének a Gestapónak a pszichés terrorját mutatja be a koholt vádakkal börtönbe zárt B esetén keresztül. Fonyódi Tibor adaptációjában a cselekmény nem egy óceánjárón, hanem egy olyan vonaton játszódik, ami 1956 november 5-én hajnalban Budapestről indul az osztrák határ felé.

Álom hava bemutató

Bicskei Zoltán szerb-magyar koprodukcióban készült „Álom hava” c. két részes tévéfilmje bővített mozifilm változatának díszbemutatójára 2017 március 30-án 18.00 órai kezdettel kerül sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban (1088 Budapest, Rákóczi út. 21.)

1690 Álom havában (december) pár rongyos ember vánszorog a síkságon. A török dúlásban kiürült Bácska pusztaságán bujdosók érkeznek a romjaiban is monumentális Aracsi Pusztatemplom falai közé. A török fogságból szabadult három férfi rég vesztett otthonát és helyét keresné. Táltosokkal és szent királyaink szellemével találkozva sem sikerül „új boltozatot” emelni maguk fölé. Miből lesz új közösség a pusztulat után? Szereplők: Szilágyi Nándor, Kovács Frigyes, Tóth Anita, Barkó György, Horváth Csaba, Mercs János, Székely B. Miklós, Csendes László, Dánielfy Zsolt, Dr. Papp Lajos.

Szerb-magyar koprodukció, 112 perc TV. Gyártó: Arbos-Újvidék LÜMIERE Film-Budapest, producer: Csincsi Zoltán, Kriskó László, Sinisa Bokan, Hábermann Jenő, író és rendező: Bicskei Zoltán, dramaturg: Fonyódi Tibor

17547420_10210664441401221_648266810_o

Film Béres József életéről

Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján, Cseppek az életnek munkacímmel, 2017-ben kétrészes tévéfilm készül Béres József, a világhírű Béres Csepp megalkotójának életéről. Rendező: Gyöngyössy Bence, producer: Kabay Barna. Béres József életét hitelesen bemutató produkció alapjául Béres Klára „Cseppben az élet” c. riportkötete szolgál. A produkció megvalósulása esetén a Cseppek az életnek már a harmadik közös munkája lesz a Fonyódi-Gyöngyössy-Kabay alkotócsapatnak a Liszt Ferenc életének utolsó napjait feldolgozó Utolsó rapszódia, és a nagy sikert aratott „ügynökfilm”, a Janus után.

beres-jozsef

OLJA – a film

Két évvel az első beharangozó után Fonyódi Tibor dolgozni kezdett Robert Yugovich Olja című nemzetközi bestsellerének forgatókönyvén. A hazai és külföldi finanszírozású produkció nem vesz igénybe magyar állami támogatás.

olja

Részlet a regény ajánlójából: „A regény nem a bűnügyi tényfeltáró irodalom újabb darabja, nem csupán egy luxuskurva felemelkedésének története, a mocskos pénz és a sekélyes csillogás, a mozgalmas amszterdami éjszakai élet világának hiteles bemutatása: Yugovich Oljája egy segélykiáltás a nők védelmében, talán nem véletlen, hogy egyes méltatói szerint a nemzetközi kortárs irodalom egyik legerőteljesebb feminista alkotása, melyben az egész Európára kiterjedő hálózat átláthatatlan vadonja úgy tárul elénk, mint a társadalom szimbóluma. Olja karriertörténete a moldáviai Kisinyovtól a hollandiai Amszterdamig tart, mindeközben az orosz, a  svájci és a német helyszínek, nem pusztán a nemzetközi hálózat bemutatására szolgálnak, hanem a nőket elnyomó és rabszolgasorba süllyesztő modernkori, nyugati társadalom szimbólumai is, amit a hősnő karakterének sokszínűsége és dimenzionáltsága is bizonyít. A félholtra vert ismeretlen nő, a kedves pultoslány, a luxusprostituált és a kokainista, majd a férjéért kiálló hűséges feleség és a húgát menteni akaró nő mind-mind Olja, kinek karakterében megannyi nő történetét és érzelmei sűrítette egybe a szerző. Yugovich regényének szereplője tehát az elnyomott, megalázott és segélykiáltást hallató: NŐ! Az Olja nem habkönnyű olvasmány, sőt megbotránkoztató, helyenként sokkoló regény, egy valóságon alapuló és vérfagyasztóan hiteles látomás azokról a nőkről, akik a szabadulás legcsekélyebb reménye nélkül tengetik az életüket s mégis sokkal erősebbek, mint a rajtuk uralkodni próbáló férfiak. Yugovich világos üzenetet fogalmaz meg: egy nő megalázható, lelke és teste a sárba tiporható, de legyőzni nem lehet!”

Indul a Szabadság tér ’56

Szabadság tér ’56 – A kommunista terror aktái. A történelmi dokumentumsorozat szerda esténként, 45 percben látható a Dunán. Első adás: 2016. március 2.

2016-02-26_56adás

stúdiódíszlet

Madness – avagy a háború szelleme

madness

Friss hírekről tudunk beszámolni Fonyódi Tibor délszláv háborús filmje, a Madness kapcsán. A forgatókönyv fejlesztett és angolra fordított változata után körvonalazódni látszik egy angol-magyar-bosnyák koprodukció lehetősége. A bosnyák produkciós partnerrel már elkezdődött a gyakorlati együttműködés, februárban forog egy másik koprodukcióban gyártott film, ahol a magyar partner a Steiner Scenics Filmproductions, illetve megkezdődött a (külföldi) színészek előzetes válogatása a főbb karakterekhez. Fonyódi forgatókönyve igaz történet alapján készült Iwan Steiner eredeti filmnovellája és Giuliano Salvatore ötleteinek felhasználásával. A film két idősíkon játszódik: a kilencvenes évek derekán Boszniában és Magyarországon (Szegeden), a fiktív 2008-as szál a koszovói Kososvska Mitrovicában. A fejlesztés során a film koncepciója nem változott: a Madness továbbra is egy szigorúan +18-as, dokumentarista megoldásokat is alkalmazó, az erőszakot a maga nyers valóságában bemutató „filozofisztikus játékfilm” a háború őrületéről, az őrültekről, akik a háborúkat csinálják, és emberekről, akiket a háború őrültté tesz… valamint a körülöttünk láthatatlanul keringő, friss vérre éhes démonokról; koncepciója és képi világa alapján, mintha az „Apokalipszis most” és a „A Jákob lajtorjája” c. filmeket egyben látnánk. A történet megértését a természetfölötti képességekkel bíró narrátor segíti, hangja az egyetlen „emberi hang” a filmben; áldozatok és gyilkosaik “némák”, hangjukat csak a háttérben halljuk.

A mellékelt promóciós anyaghoz kiegészítésként: A fotón egy szerb gárdista fejberúg egy földön fekvő, vérző asszonyt (Ron Haviv felvétele Bijeljinában készült, 1992 tavaszán)

Szabadság tér ’56

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. A szovjet tankokkal eltaposott és vérbe fojtott magyar forradalom és szabadságharc eseményeit a Kádár-korszakban ellenforradalomnak minősítették a korabeli történészek és kommunista politikusok.

A közmédia – a Szabadság tér ’89 mintájára – közel egy éven át tartó műsorsorozattal tiszteleg az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt. A gyártás februárban indul, az első adás időpontja március 2. A produkció forgatókönyvírója: Fonyódi Tibor.

Szabadság tér ’56

Janus bemutató

Nagyváradon az egyházi rendszerváltásról szervezett konferencia keretében tartották szombat este a Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján készült Janus című magyar játékfilm ősbemutatóját.

Untitled

A film egy erdélyi ellenzéki család drámai történetén keresztül mutatja be, hogy a kommunista politikai rendőrség ügynöke – a “megtestesült Janus” – miként hatol be az otthon falai közé, hogyan manipulálja a magánélet bensőséges pillanatait, és árulja el a család tagjainak legszemélyesebb érzelmeit, vágyait és titkait. A film egyik idősíkja annak a házasságnak a történetét kíséri végig, mely a Securitate megbízásából köttetett egy orvos-ügynök és egy ellenzéki családba tartozó orvosnő között. A másik idősík azt a folyamatot mutatja be, amely során a házastársak közös ismerőse eljut a kételkedéstől a valóságról való meggyőződésig.

            A bemutató előtt Tőkés László európai parlamenti képviselő a balkáni háborúk során elaknásított mezőket említve jelentette ki: „Romániában 25 év alatt sem sikerült megtisztítani a terepet a Securitate aknáitól”. Úgy vélte, a film ezt az „aknamentesítést” szolgálhatja. Gyöngyössy Bence rendező elmondta, azért fontos számára a film, mert sok a törleszteni való a közelmúlt kapcsán. Úgy vélte, hogy azon emberek felé kell törleszteni, akik beleroppantak a politikai rendőrség üldözésébe, akik sérülten kerültek ki a csatákból. Megjegyezte, hogy a családja is érintett a történetben, hiszen édesapja megjárta az ÁVÓ börtöneit. Kabay Barna, a film producere azt hangsúlyozta, hogy csak a múlttal való őszinte szembenézést követheti a megbocsátás.

            A Janus főbb szerepeiben Marozsán Erika, Seress Zoltán, Jordán Tamás és Hatházi András látható. A 75 perces alkotás képeit Márton Balázs operatőr készítette. A mintegy 150 millió forintból készült filmet 80 százalékban támogatta a médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Programja keretében. A Janust a közeljövőben Budapesten, Esztergomban, Székesfehérváron és Vácott vetítik le. A film ősszel a Duna tévécsatornán is látható lesz. (filmtekercs.hu alapján)

képFonyódi Tibor Marozsán Erika és Seress Zoltán társaságában